Jorge Navarro
Ma hozom meg életem egyik legfontosabb döntését! A mai napon megkérem Alba kezét amihez a húgom segítségét kérem! Ahogy leértem a konyhába, megpillantottam Tinit. Ő lesz a tökéletes alany arra hogy elpróbáljam a lánykérést.
-Hali húgi beszélnünk kell!-ültem le vele szembe
-Jézusom mit csináltam? Most nem akartam le vágni a hajad!-tette fel a kezeit
-Nem is erről van szó! Hanem el kéne próbáljam a lány kérést és kell a segítséged!
-Hát..öö...okey!-állt fel a helyéről majd be mentünk a nappaliba
-Na jó akkor kezdjük!-térdeltem le
-Alba Rico lennél a feleségem?-kérdeztem miközben bele túrtam tökéletesen zselézett hajamba
-Ne haragudj Jorge de nem mert ez vérfertőzés lenne!-nevetett hangosan
-Te ne haragudj ha ilyen feleségem lenne irigykednék a hajára!
-Há, végre elismerted hogy az én hajam jobb!-ugrándozott örömében
-Ne viccelődjünk, inkább gyere!-fogtam meg a kezét és elindultunk helyszínt keresni. Először egy étterembe mentünk de azt túl ódivatúnak tartotta. Így hát a húgocskám elvitt egy vízeséshez ami egy erdőben volt! Szerintem nagyon romi ha ott kérik meg az ember kezét! Nekem nem nyerte el a tetszésem ezért le mentünk a tengerpartra. Az volt a tökéletes helyszín. Szóltunk a srácoknak és neki álltunk a díszítésnek. A homokba rózsaszirmokat szórtunk egy nagy szív alakba majd azt körbe raktuk gyertyákkal. Ezután jött a romantikus zene választás. Bruno Marstól a When i was your man-t választottuk. Amikor minden készen állt elmentek szólni Albanak.
Martina Navarro
Gyorsan kocsiba ültünk persze nem én vezettem. Út közben beugrottunk egy csokor virágért ami a vörös rozsát jelképezte.
-El sem hiszem hogy a bátyjám megnősül!
-Hát azt én sem!-mondta Ruggero nevetve. Az út további része csendben telt.Amikor megérkeztünk a barátnémhez berontottam hozzá és a csokorral együtt a nyakába ugrottam.
-Mi van veled csajszi? -Semmi csak fogd ez a virágot és siess a partra. Többet nem mondhatok.-nyomtam le egy puszit az arcára és kilöktem az ajtón. Szegény azt se tudta merre menjen.
-Mi van veled csajszi? -Semmi csak fogd ez a virágot és siess a partra. Többet nem mondhatok.-nyomtam le egy puszit az arcára és kilöktem az ajtón. Szegény azt se tudta merre menjen.
Jorge Blanco
Féltem, hogy nem fog eljönni, de amikor a parton megláttam hirtelen nem kaptam levegőt. A vérnyomásom az egekbe szökött és csak inteni tudtam, hogy jöjjön ide hozzám. Láttam, hogy már potyognak a könnyei. Beállt mellém a szívbe és akkor én letérdeltem.
-Fi..figy....figyelj Al...Alba. Ne....Ne....ne haragudj, de kicsit félek, de ak...aka....akarom!-mondtam mire megcsókolt és egyből elszállt a félelmem.
-Na szóval amióta az eszemet tudom SZERETLEK! Soha nem éreztem ilyet még senki iránt. Úgy érzem melletted boldog lehetek. Azt akarom, hogy te légy a gyermekeim anyja és, hogy te legyél mellettem a halálos ágyadon. Szóval Alba Rico megtisztelnél azzal, hogy a feleségem leszel?-vettem elő a gyűrűt.
-Sajnálom, de én még fiatalnak érzem magam ehez. Ne haragudj!-sírta el magát én meg csak magamhoz öleltem.
-Semmi baj! Megértelek! Akkor majd máskor.-csókoltam meg mire ő is szenvedélyesebben csókolt. Végül megtörtént a szív közepén a homokban. Volt lovacska. Legalább ez ha már más nem. Mellette teljesnek érzem az életem. Miután kihancúroztuk magunkat és felöltöztünk elindultunk haza. Úgy volt, hogy ma Alba nálunk alszik. Amikor otthon benyitottunk az ajtón mindenki éljenezett és virágszirmokat dobált. Én szép lassan elmagyaráztam nekik a történetet és akkor már lehiggadtak.
-Kicsim ma elmegyünk együtt fürdeni?-csókolgattam vállát a kedvesemnek.-Felőlem mehetünk.-húzott be a fürdőbe. Gyorsan befeküdtünk a kádba és ott is romantikáztunk egy kicsit. Ezt követően bedőltünk az ágyba és én elkezdtem neki a Bruno számát énekelni ha már a parton elfelejtettem berakni. Szép lassan álomba szenderültünk és én reggelig meg sem mozdultam. Reggel a húgom sírására keltem. Azonnal rohantam a nappaliba megkérdezni, hogy mi van vele.
-Jézusom húgi bántottak? Mond ki volt az?
-Csak csendbe! Nem bántott senki hanem terhes voltam Facutol és hajnalban elvetéltem.
-Mi te terhes voltál?-néztem rá mérgesen.
-Na látod ezért nem akartam elmondani.-szipogott halkan.
-Semmi baj jó? Csak fájt, hogy pont nekem nem mondtad el, de ezt anyuéknak sem szabad elmondani.
-Tudom. Voltam az orvosnál és azt mondja, hogy nem lesz semmi baj, de nem biztos, hogy ezek után lehet gyerekem.
-Figyelj minden rendben lesz! Te szülhetsz akár hatot is. Ne aggódj.-pusziltam meg a homlokát. Erre ő belebújt az ölembe és ott aludt el.
